3
Lenz/ifjú Liszt
Georg Büchner: Lenz
Büchner: Lenz című elbeszélésének színházi adaptációja
Trojka Színházi Társulás, a Füge és a Manna bemutatja
Soós Attila ötödéves fizikai színházi rendező-koreográfus diplomamunkája
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. március 26. szerda, 19:00
A nagyvárosból érkező, teológiát végzett fiatal költő, Lenz (Bárnai Péter) nagy lépésre szánja el magát: mindent maga mögött hagyva új életet kezd
egy ismeretlen faluban, hogy próbára tegye Istenbe vetett hitét. Lenz valódi célja a háboríthatatlan béke megtalálása az újrakezdés reményében.
De vajon az újrakezdés nem jelent-e fájdalmas kétségeket és reményvesztettséget?
Oberlin (Fehér László), a falu papja bizalommal fogadja az idegen férfit. Nem kérdezi, honnét jön és hová megy majd, szállást ad otthonában, a paplakban. Oberlin csodálattal tekint Lenzre, mint akit Isten küldött hozzá. Oberlin feleségét (Hay Anna), lányát (Bach Kata), és Sebastiant (Horkay Barnabás), az iskolamestert is szokatlan, felkavaró helyzetekbe sodorja az idegen, olyan helyzetekbe, amiket egymás előtt eltitkolnak.
Milyen lehetett a Goethe korában élő költő, Lenz? Milyen lehetett abban a korban egy vidéki protestáns faluközösség? És mit jelenthet a mai ember számára az istenbe vetett hit? Mi a véleményünk Istenről? Van az egyáltalán?
Az az ember, akire úgy hat a természet minden formája, hogy kivétel nélkül együtt érez vele, és álomszerűen szívja magába, vajon a végtelen boldogságot éri-e el, a végtelen békét önmagával és Istennel? Vajon az emberi természet számára létezik-e olyan foglalatosság, aminek alapja nem az utánzás, beleértve az istenség utánzását is? És mi az utánzás tárgya?
Az ember, vagy az emberi sors? Lenz, a költő átváltoztatja a környezetét, és akit átváltoztat: ösztönösen él szenvedélyeitől vezérelve.
Adaptáció: Soós Attila, Kerékgyártó Yvonne
ifjúliszt
"...s engem, szegény gyermeket bevetett egy fényes társaság közepébe, s ez a fényes társaság megtapsolta annak a kisfiúnak az akrobata-mutatványait, akit a csodagyermek dicső és megszégyenítő bélyegével tisztelt meg. Korai mélabú nehezedett rám, és én ösztönszerű ellenszenvvel éltem át a művész-háziállat rosszul leplezett lealacsonyodását." (Liszt Ferenc)
ifjúliszt - Horkay Barnabás e.h.
lagermáriaanna - Kiss Anikó e.h.
lisztádám - Widder Kristóf e.h.
carolinegrófkisasszony – Gyöngy Zsuzsa e.h.
zene: Liszt Ferenc zongoraművei
egy ismeretlen faluban, hogy próbára tegye Istenbe vetett hitét. Lenz valódi célja a háboríthatatlan béke megtalálása az újrakezdés reményében.
De vajon az újrakezdés nem jelent-e fájdalmas kétségeket és reményvesztettséget?
Oberlin (Fehér László), a falu papja bizalommal fogadja az idegen férfit. Nem kérdezi, honnét jön és hová megy majd, szállást ad otthonában, a paplakban. Oberlin csodálattal tekint Lenzre, mint akit Isten küldött hozzá. Oberlin feleségét (Hay Anna), lányát (Bach Kata), és Sebastiant (Horkay Barnabás), az iskolamestert is szokatlan, felkavaró helyzetekbe sodorja az idegen, olyan helyzetekbe, amiket egymás előtt eltitkolnak.
Milyen lehetett a Goethe korában élő költő, Lenz? Milyen lehetett abban a korban egy vidéki protestáns faluközösség? És mit jelenthet a mai ember számára az istenbe vetett hit? Mi a véleményünk Istenről? Van az egyáltalán?
Az az ember, akire úgy hat a természet minden formája, hogy kivétel nélkül együtt érez vele, és álomszerűen szívja magába, vajon a végtelen boldogságot éri-e el, a végtelen békét önmagával és Istennel? Vajon az emberi természet számára létezik-e olyan foglalatosság, aminek alapja nem az utánzás, beleértve az istenség utánzását is? És mi az utánzás tárgya?
Az ember, vagy az emberi sors? Lenz, a költő átváltoztatja a környezetét, és akit átváltoztat: ösztönösen él szenvedélyeitől vezérelve.
Adaptáció: Soós Attila, Kerékgyártó Yvonne
ifjúliszt
"...s engem, szegény gyermeket bevetett egy fényes társaság közepébe, s ez a fényes társaság megtapsolta annak a kisfiúnak az akrobata-mutatványait, akit a csodagyermek dicső és megszégyenítő bélyegével tisztelt meg. Korai mélabú nehezedett rám, és én ösztönszerű ellenszenvvel éltem át a művész-háziállat rosszul leplezett lealacsonyodását." (Liszt Ferenc)
ifjúliszt - Horkay Barnabás e.h.
lagermáriaanna - Kiss Anikó e.h.
lisztádám - Widder Kristóf e.h.
carolinegrófkisasszony – Gyöngy Zsuzsa e.h.
zene: Liszt Ferenc zongoraművei
Ajánlatunk
Kevés olyan fergeteges komédia látható a hazai színpadokon, mint a Nézőművészeti Kft. (Mucsi Zoltán, Thuróczy Szabolcs, Katona László) „A fajok eredete” című előadása. Nem véletlenül fut mindenütt telt házzal, 2010 óta töretlenül. Most 2026. május 11-én, 19.00 órától a miskolci Tudomány és Technika Háza TTH Színpadán láthatjuk a legendás előadást, amely az evolúciót és az emberi degradációt mutatja be önironikus, harsány stílusban, a Harsányi Attila és vendégei sorozatunk részeként.
Ha szereted az orosz klasszikusokat, gyere. Ez az este olyan lesz, mintha Gogol kuncogna a sarokban, Tolsztoj sóhajtana egy nagyot, Dosztojevszkij pedig csak annyit morogna: „na, ugye” - így invitál Fandl Ferenc a TTH Színpad első saját produkciójának bemutatójára, 2026.május 18-án este 19.00 órára. Mészöly Anna, Rudolf Szonja, Harsányi Attila és Fandl Ferenc a színpadon! Miskolcon, a Tudomány és Technika Háza TTH Színpadán 2026. május 18-án este 19.00 órától a Harsányi Attila és vendégei sorozatunk részeként.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!